"Párisban járt az Ősz" - Legkedvesebb költőm

Aki a magyar irodalom rajongója, kell, hogy legyen kiválasztott költője. Életem során s főként pályafutásom alatt megfigyeltem, hogy a fiatalok általában Radnótiért rajonganak. Érthető a fiatalon elpusztult költő imádása: az iker születés, a szomorú gyerekkor, a Fanni-szerelem, mindemellett egyetemi tanulmányok, állástalanság, közben érzékeny versek, végül a munkaszolgálat és kÍméletlen halál, mind-mind együttérzést, sajnálatot váltanak ki az öntudatra ébredő fiatal lelkekből, a diákokból. József Attilát előbb versein keresztül juttatják el a szívükig, rácsodálkoznak zseniális szóképeire, hasonlataira, miközben sokan rádöbbennek, hogy hasonló költői elme egy évszázadban talán csak egyetlen születik. Amint elérnek a felismerésig, már nem érdekli őket a költő élete, mert csak azt tarják szem előtt,amivel gazdagította a magyar irodalmat. Vallom ennek ellenére, hogy az életrajz nélkül a verseskötetek tartalma kevésbé érthető. Számomra Ady Endre munkássága a csúcs, A diákság talán egyetemi éveire ér el oda, hogy megértse Góg és Magóg fiának költészetét. Az átlagos kispolgári  lét helyett ő nagykanállal habzsolta az életet, amelynek meg is fizette az árát. Költeményeivel azonos rangú punlicisztikája, amely félelmetesen aktuális ma  is. Ez utóbbi gondolatot  Esterházy Péter fogalmazta meg.

November 22-én lesz 140 éve annak, hogy Érmindszenten Ady Endre megszületett. Olvassunk el néhány verset a költőtől vagy idézzük fel emlékezetünkben, hisz aki magyar iskolába járt, biztosan emlékszik legalább a jellegzetes három betűs címekkel ellátott rövid Ady-versekre. 

"Párisban járt az Ősz" - Legkedvesebb költőm hozzászólásai

Szólj hozzá

Szavazás

Téged mi érdekel a legjobban?

Belépés
Kereső
0.011 mp