Folyóiratok régen és ma

 

Kortárs

 

A Kortárs (1957–) irodalmi és kritikai folyóirat; a szerkesztés és kiadás székhelye Budapest, megjelenés havonként.

A folyóirat a korábban elhallgattatott íróknak is teret adott (Kodolányi JánosNémeth László). A már ismert írók (pl. Darvas JózsefJékely ZoltánRónay GyörgySzabó PálTamási ÁronVeres Péter) írásai mellett folyamatosan bemutatkozhattak a fiatalabb nemzedékek képviselői (Csoóri SándorMészöly MiklósNagy LászlóNemes Nagy ÁgnesPilinszky JánosSarkadi Imre). A folyóirat szépirodalmi művek, tanulmányok, esszék, kritikák mellett szociográfiai írásokat is közread, s mindezek mellett a színház, a film, a zene és a képzőművészet jeles eseményeit is figyelemmel kíséri.

Illyés Gyula írta a Kortárs helyével és szerepével kapcsolatban egyik programadó cikkében: ”A Kortársat a történelmi szerepű nagy magyar folyóiratok utódjának szeretném, ha látná egy tisztultabb jövő.”

 

A Kortárs szerkesztői

 

·         Darvas JózsefTolnai Gábor (1957—1962)

·         Király István (1962—1963)

·         Simon István (1964—1970)

·         Kovács Sándor Iván (1971—1982)

·         Száraz György (1983-1988)

·         Thiery Árpád (1989-1990)

·         Kis Pintér Imre (1991—)

 

---

 

Szép Szó

 

1935 ősze a folyóirat megjelenésének előkészítésével telt el. József Attila és Ignotus Pál december 27-én kötöttek szerződést Cserépfalvi Imrével arról, hogy megindítják a Szép Szó című folyóiratot. 1936 február végén megjelent a Szép Szó első, márciusi száma.

 

 

 

Első szám - Szép Szó

 

Magyar Csillag

 

A Magyar Csillag (1941. október 1. — 1944. április 1.) irodalmi és kritikai folyóirat, a Nyugat utódja a II. világháború alatt. Babits Mihály halálával megszűnt a Nyugat kiadásának jogfolytonossága, a lapengedély Babits személyéhez kötődött. Kényszerűségből új címen indított lapot Illyés Gyula Schöpflin Aladár társszerkesztővel, Magyar Csillag címen, de a cél ugyanaz volt, mint a Nyugattal, őrizni az értékeket és a humánumot, függetlenedni a politikától. Illyés Gyula összefogta a magyar irodalom legjobbjait, a népi írókat és az urbánusokat is. Tárgyválasztásuk sokoldalú volt: nemzeti önismeret, népi kultúra, történelem, 20. századi irodalom, világirodalom,képzőművészet, zene. 1943 novemberében Hírünk a világban címen indítottak vitát. A Magyar Csillag megjelentetését Magyarország német megszállása elsöpörte.

 

Magyar Csillag

 

 

Nyugat

 

A Nyugat első száma - 1908. január 1.

 

Az új lapnak megnyerték Osvát Ernőt, Ignotust, Schöpflin Aladárt, Fenyő Miksát, Ambrus Zoltánt és később Hatvany Lajost, akik már korábban is ismert szerkesztők, kritikusok, műértők voltak. Az anyagiakat Hatvany biztosította. Az induló program Ady magyarsága, Osvát minőségkultusza és Ignotus alkotói szabadságfogalma körül mozgott. A szerkesztők táborához csatlakozott Kaffka Margit, Csáth Géza, Cholnoky Viktor, Gellért Oszkár már a kezdetektől, februárban Juhász Gyula, márciusban Kosztolányi Dezső, Balázs Béla, Szép Ernő, Babits Mihály novemberben, Tóth Árpád pedig decemberben. Ők alkotják az első nemzedéket, kiegészítve Móricz Zsigmonddal, az első felfedezettel.

 

A Nyugat első száma - 1908. január 1.

 

 

Pesti Divatlap

 

Bajza és Vörösmarty közbenjárására Vahot Imre (aki sógorától, Erdélyi Jánostól vette át a Regélő Pesti Divatlap szerkesztését) a megújuló laphoz segédszerkesztőnek hívta Petőfit. Így esett, hogy ez a lap közölte első ízben a János vitézt, címlapjáról közben eltűnt a Regélő is.

 

Regélő - később Pesti Divatlap

 

A Hét

 

 

Főszerkesztője Kiss József volt. Adynak és a vele együtt induló újaknak előbb lelkesen adott teret A Hétben, hanem amint azok megtalálták valóban új hangjukat, megriadt tőlük. Amikor a Nyugat megindult, A Hét a Nyugat ellen fordult. Ezt pedig kihasználta a politikai és irodalmi reakció. Az öreg Kiss József a hagyományok költője lett az újítókkal szemben. Azoknak oldalára került, akik ellen küzdeni akart költészetével is, szerkesztői munkásságával is. Élete folyamán szakadatlanul igyekezett, nehogy Arany-epigonnak lássék, idős korára az Arany-epigonizmus fő képviselője lett.

 


A Hét

 

 

Orpheus

 

Amikor Kazinczy és Batsányi összevesztek, Kazinczy új lapot alapított Orpheus címmel. Széphalmy Vince az ő szabadkőműves neve volt. 1790-ben alapította saját folyóiratát, melyből nyolc füzet jelent meg két kötetben, majd vége szakadt. A Magyar Museum is nemsokára megszűnt, de a két folyóirat erkölcsi hatása megmaradt és Kazinczy vezérlő hivatása mind jobban kidomborodott.

 

Orpheus

 

 

Magyar Museum

 

Kassán jelent meg, Kazinczy Ferenc, Batsányi János és Baróti Szabó Dávid szerkesztette. Ez volt az első magyar irodalmi folyóirat. 1787. november 13-án Barótival és Batsányi Jánossal együtt Kassán indította meg a Magyar Museum című folyóiratot, azon a szintén vezérszerepre vágyó Batsányival hamarosan összekülönbözött és 1789-ben, már a második füzetnél visszalépett és kivált a szerkesztőségből.

Magyar Museum

 

Magyar Hírmondó

 

Magyar Hírmondó

A pozsonyi Magyar Hírmondó már megjelenésének első évében, 1780-ban eljutott hazánk csaknem minden tájára. Olvasták a lapot a Felvidéken, Erdélyben éppúgy, mint a Dunántúl és az Alföld városaiban. Az előfizetők között szép számmal találunk tanárokat, iskolaigazgatókat. Az újság tudósítói között is sok a tanár. Küldött a lap számára tudósításokat Pataki Sámuel Kolozsvárról, Benyák Bernát, a piarista gimnázium tanára Pestről, Tessedik Sámuel, a szarvasi mezőgazdasági iskola vezetője, és számos más, az ország különböző városainak iskoláiban működő tanár. 1784-ben, amikor Révai Miklós vette át a pozsonyi Magyar Hírmondó szerkesztését, ingyen küldte a lapot a „Főebb Oskoláknak” is, Budára, Pestre, Egerbe, Zágrábba, Nagyváradra, Kolozsvárra, Nagyenyedre, Debrecenbe, Sárospatakra azzal a nem titkolt céllal, hogy a tanulóifjúság és a tanárok olvassák a magyar nyelvű lapot.

Szavazás

Téged mi érdekel a legjobban?

Belépés
Kereső
0.033 mp