Number one

Ady Endre

/140 éve született/

 

Magyar szimbolista költő, a szilágysági Érmindszent szülötte. 1877. november 22-én látta meg a napvilágot az Ady-porta régebbi, zsúpfedeles házában. Érmindszentet a költő tiszteletére 1957 óta Adyfalvának, románul Ady Endrének nevezik. Apja, Ady Lőrinc gazdálkodó, anyja, Pásztor Mária paplány volt. A család református, ennek ellenére mindig abba az iskolába íratják, ahol színvonalasabb volt az oktatás. Algimnáziumba Nagykárolyban, főgimnáziumba Zilahon jár. Ez utóbbi számára az imádott alma mater, amelyre néhány versében emlékezik. Kedvenc tanára Kincs Gyula, aki görögöt és latint tanított, s aki a Szilágy c. lapban először közölte Ady versét nyomtatásban. Március 20. volt a címe, Kossuth halálának második évfordulójára emlékezett.

Életének további állomásai Debrecen, ahol előbb joghallgató, majd újságíró a Debreczen, később a Szabadság c. lapnál. Itt jelenik meg 1899-ben első verseskötete Versek címmel. 1903-ban Még egyszer címmel második kötetével jelentkezik. A kor divatjának megfelelő költemények mellett ez utóbbi már tartalmazza A könnyek asszonya c. Lédához írt versét is. 1903 augusztusában ismerkedik meg Nagyváradon Dióssy Ödönné Brüll Adéllal, aki Párizsban él férjével, Dióssy Ödönnel. Beleszeret az asszonyba, verseinek Lédájába. 1904-ben Léda segítségével kijut Párizsba, ahol megismerkedik Baudelaire szimbolista verseivel, franciául tanul, a Cafe Cluny-ba jár, ahol azóta emléktáblája van a magyar költőnek. 1904-1911-ig  hétszer töltött hosszabb-rövidebb időt a fény városában. Visszatérve első útjáról a Budapesti Napló szerkesztője lesz. 1906-ban jelenik meg első igazi Ady-verseket tartalmazó kötete, az Új versek. Baudelaire mintájára témák szerint csoportosítja  kötetének verseit. Negyedik kötetete a Vér és arany, ezt követte Az Illés szekerén, a Szeretném, ha szeretnének, A Magunk szerelme, majd a Minden-Titkok versei , a Ki látott engem? stb. követketik. Utolsó kötete  A halottak élén, posztumusz kötete pedig Az utolsó hajók. Ady magyarságverseit, forradalmi és istenes verseit, szerelmi költészetét kora nagyrészt nem értette különleges magánmitológiája, szokatlan szimbólumai miatt, ezért sokan támadták, és költészetét "tébolydaköltészetnek" tartották. Az idő azonban Adynak adott igazat. Ő újította meg a magyar irodalmat, az utána következő nemzedékek munkásságán nagyrészt kimutatható Ady hatása. Megreformálta a magyar verselést is. A hangsúlyos verselésű költeményeiben lüktető verslábakat Ignotus vette észre, s szimultán ritmusú költeményeknek nevezte el őket. Ady egyébként leggyaktabban jambikus lejtésű sorokat írt, a rímfajták közül pedig a félrímet /xaxa/ kedvelte legjobban.

1909-ben megromlik egészsége, szanatóriumi kezelésre szorul, s 

meglazul kapcsolata Lédával is. Híres szakítóversét, az Elbocsátó, szép üzenet címűt a magyar irodalom legkegyetlenebb szerelmes versének tartják. 1911 óta egy svájci intézetben nevelkedett fiatal lány, az Ady-versek kedvelője, Boncza Berta kezd leveleket írogatni Adynak. A Laussane-ból hazatérő, akkor már húszéves Bertukát, a csucsai birtok kisasszonyát 1915 márciusában feleségül veszi. Hozzá írta a Csinszka-verseket: Vallomás a szerelemről, Őrizem a szemed, Nézz, Drágám, kincseimre stb.

1918 végén, az őszirózsás forradalom kitörésekor Ady már nagybeteg. Halála előtt pár nappal még elnökévé választja a Vörömarty Akadémia. 1919. január 27-én reggel kilenc órakor hal meg  Budapesten a Liget szanatóriumbam. Holttestét a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel. Sírja a Kerepesi temetőben található, amelyen Csorba Géza Ady-szobra a sírkő. Ha ő nem lett volna, előfutára, az ugyancsak tehetséges költő, Vajda János a magyar irodalom rangosabb alakja lehetett volna...

 

Vélemény Ady Endre költészetéről

 

„Ady és a modernitás? Számomra – mindennek ellenére – döntően és végérvényesen Ady a legjelentősebb modern magyar költő. Mint Baudelaire a franciáknál, ő az, aki Atlasz módjára megfordította hátán a régi világot, mondhatnám úgy is, a régi magyar világot. Ilyen tettre csak szuverén óriás vállalkozhatott. Hogy mások Európa modernebb törekvéseit közvetítették volna? Mit számít? Ady egy irodalomtörténeti pillanatban a glóbus ránk eső pontján magára vette és meg is fordította a világot. A többi irodalom. És többnyire csak irodalom már.” 

Pilinszky János: Vallomás Adyról. Részlet. In. Uő.: Publicisztikai írások. Szerk., szöveggondozás, jegyzetek, utószó: Hafner Zoltán, Budapest, Osiris, 1999.

 

 

WEÖRES SÁNDOR 

 


HÁLA-ÁLDOZAT

Szememnek Ady nyitott új mezőt, 
Babits tanított ízére a dalnak, 
és Kosztolányi, hogy meg ne hajoljak 
ezt-azt kívánó kordivat előtt.

Kölyök-időm mennykárpitján lobogtak 
mint csillagok, vezérlő tűzjelek. 
Hol e gyönyör már? jaj, csak a gyerek 
érzi minden pompáját a daloknak.

De mit tőlük tanultam: őrzöm egyre. 
Három kanyargó lángnyelv sisteregne, 
ha fejemet izzó vasrácsra vetnék.

Oltáromon vadmacska, páva, bárány: 
három költő előtt borul le hálám. 
Bár a homokban lábnyomuk lehetnék.

Szavazás

Téged mi érdekel a legjobban?

Belépés
Kereső
0.021 mp